Tegnap Zsani betöltötte a második életévét, ami emberi életben 14 éves kornak felel meg. Így mondják a hozzáértők. Embereknél egy 14 éves bakfis szertelen, bolondos, önállósulási törekvései vannak. Zsani is hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de az önállósulási igényeit kénytelen vagyok erőteljesen befolyásolni és a saját akaratomnak alávetni. Muszáj, mert beagle-éknél, ha vérszemet kap, akkor onnantól kezdve átveszi a hatalmat és ő szeretne irányítani. Ezt ugye nem lehet engedni, ezért kénytelen vagyok sokszor szigorral szófogadásra nevelni, kisebb-nagyobb sikerrel.

Születésnapjára vettem neki egy nagyon jó kis labdát, amit lent elrejtettem egy fa mögé, mert jobban örül annak, amit zsákmányolhat. Borzasztó boldog volt, amikor megtalálta és onnantól kezdve folyamatosan dobáltam neki és visszahozta, majd amikor már elunta, felemelt fejjel cipelve futott előre. Amikor találkoztunk a bandával, akkor eltettem a labdát, mert Zsani borzasztó harciasan védi a tulajdonát. Két kutyus van, akik ihatnak a vizéből és játszhatnak a játékával, Döme a vizsla és Manó a kis westi kutyus.

Ime a labda

Mama! Ideadod végre már azt a labdát?

Mikor akarod eldobni? Nemcsak nézni akarom. Kificamodik a nyakam.

Dávid, te az én születésnapomra kaptad azt a zörgő, guruló valamit? Nem szeretem a hangját.

A képet is elhomályosítja ez a labda, ahogy futok végre vele.