Zsani

Harmadszori nekifutásra remélem, hogy mostmár megjelenik a szöveg, amit írok, mert kezdek lelombozódni. Olyan jó volt az első szöveg, mentettem, publikáltam és mégsem jelent meg az oldalon.

Remélem az esti séta idejére eláll az eső, hogy lehessen csavarogni Zsanival.

Hamarosan teszek fel fényképeket is a kisasszonyról, a lányom áthozza majd a fotoapparátját, neki vannak szerelvényei is a fotók gépre tételéhez.

Most tele pocakkal itt húny mellettem az ágyon, a saját ágyneműjén. Addig nem ugrik fel az ágyra, míg nincs neki megterítve. Néz rám, mint aki azt mondja, hogy "ágyazz meg nekem légyszíves". Nem lehet neki ellenállni, olyan kedvesen tud nézni.

Na már megint szakad az eső, 10 perccel ezelőtt már sütött a nap, reménykedtem, hogy eláll az eső. 1/2 7-ig még van ideje, hogy megjavuljon az idő.

Ma haragban vagyok a kutyámmal, mert a reggeli sétánál többszöri hívásra sem jött vissza. Csak állt a rét közepén és bámult ki a fejéből. Elindultam, már nem voltam látótávolságban és Zsani még mindig nem követett. Visszamentem, őnagysága még mindig ott állt és bámult. Ezt megcsináltam még kétszer, eredménytelenül. Elindultam felé, erre tovább akart rohanni. Ráripakodtam, hogy "Vársz!", erre megállt, de ekkor már tudta, hogy bűnös. Volt egy kis ejnye-bejnye, legyintés.